tag:blogger.com,1999:blog-46562224501120030312024-02-08T10:25:28.773-08:00Őrültek házaUnknownnoreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-4656222450112003031.post-40526583031625327782014-04-26T15:55:00.002-07:002014-04-27T07:33:49.506-07:002013. Szeptember 2. Hétfő- Lili, utoljára mondom hogy mássz ki! - kiabált Patrik. Erre sem mozdultam, ahogy az előzőekre sem. Levi jött be a szobámba, felöltözve.! Szó szerint kihúzott az ágyból. Talpra állított és be vitt a fürdőbe, majd becsukta az ajtót. Kimostam a fogam, és megmostam az arcom. Megfésülködtem és kimentem a szobámból, mint egy hulla. Bementem a gardróbba és a kiválasztott <a href="http://data1.whicdn.com/images/112870780/large.jpg" target="_blank">ruhámat</a> felvettem. Hosszú ujjú ruha, aminek a keze csipke mintás. Felvettem egy sötét zöld kardigánt, amin szegecsek vannak. Elő halásztam a <a href="http://data3.whicdn.com/images/113011649/large.jpg" target="_blank">a csipkés lapos talpú cipőmet</a>, majd felhúztam a lábamra, majdnem kacsalábra. De végül is jól vettem fel. Majd a <a href="http://data2.whicdn.com/images/112469392/large.jpg" target="_blank">táskámat</a>, amiben nem volt semmi, csak egy füzet és több toll, felvettem a fél vállamra, és lementem a többiekhez.<br />
- Jó reggelt - dünnyögtem. Anya a kezembe nyomta a tízórai pénzemet és az epres vizemet, majd kimentünk a kocsihoz. Útközben mindent elraktam a táskámba. Szűk 10 perc alatt a suli előtt is voltunk. Az út alatt nem sikerült meginnom a kávét, így félig meddig üres papír pohárral a kezembe szálltam ki a kocsiból. Patrik megkereste Rolit, mi pedig Levivel leültünk egy üres padra az udvaron. Körülöttünk persze mindenki örült, hogy újra láthatja a barátait, csoportokban beszélgettek. De néha észre lehetett venni eltévedt kilencedikeseket. Levivel, amikor leültünk a padra, megosztotta velem a fülhallgatóját, és Tankcsapdát hallgattunk.<br />
- Kapcsold át Nirvanára. Légysziii - kérleltem.<br />
- Bocs, ez a mi padunk. - jött oda az a csaj, aki tegnap Hubával volt. Vagyis aki elvette tőlem Hubát.<br />
- Kit érdekel? - szólt vissza Levi. - Van elég hely hogy letudjatok ülni, nem?<br />
- Elsős vagy, ugye? - nevetett a barna.<br />
- Ja. - gúnyolódott.<br />
- Akkor ide figyelj öcsi.. - kezdett bele a barna hajú csaj.<br />
- Te figyelj ide - álltam fel. - Nincs rá írva a padra a neved, nem a tiéd. Az öcsémet pedig ne piszkáld, és igaza van, le tudtok ülni. - szóltam vissza.<br />
- Akkoraa - kezdett volna bele, de Huba félbeszakította.<br />
- Égen-földön kerestelek. Csinos vagy szépség. - ölelt meg, és egy puszit nyomott az arcomra.<br />
- Leülsz? - kérdeztem mosolyogva.<br />
- Akkor ha te is. - mosolygott, miközben leültünk Levi mellé.<br />
- Ez elég nyálas. - fintorgott Levi. - Inkább magatokra hagylak.<br />
- Eszedbe ne jusson innen elmenni - bigyesztettem le az alsó ajkam.<br />
- Megkeresem az osztályom. Majd találkozunk. - mosolygott Levi.<br />
- Huba vagyok - nyújtotta a kezét Levi felé.<br />
- Levi. - fogtak kezet.<br />
- 9? - kérdezte Huba.<br />
- Fogalmam nincs, de azt hiszem az évnyitót a mosdóba töltöm. - vont vállat.<br />
- Én is ott töltöttem tavaly, Nirvana remek társaság. - nevetett.<br />
- Mint Lili. - röhögött Levi. - Már mint ő nem ott töltötte az évnyitót, csak rá van kattanva a Nirvanára. Mit csináltál tavaly évnyitókor? - gondolkozott nevetve Levi. Szúrós pillantásokkal díjaztam, mert Huba egyből rákérdezett.<br />
- Mit? - mosolygott.<br />
- Majd elmeséli. - nevetett Levi, majd el ment.<br />
- Megjegyzem a neved. - szólt utána Huba, Levi pedig hátra fordult. - Mindig felolvassák az elsősök nevét ilyenkor, majd meghallgatom hogy A vagy B.<br />
- Kösz - bólogatott Levi és bement a suliba. Előtte még a kezébe nyomtam az üres kávés poharamat, így kidobta miközben bement.<br />
- Kaptál valamit amúgy az évnyitóért? - kérdeztem, miközben hátra dőltem.<br />
- Aha, egy szóbelit. - vont vállat, majd megint lovagló ülésbe ráült a padra. - És neked milyen ügyeid voltak? - adott egy puszit az arcomra. - Évnyitó?<br />
- Hát - mosolyogtam. - Elaludtam. - mondtam, mire felnevetett. - Nem vicces.<br />
- De az. Mi az hogy elalszol? - mosolygott.<br />
- Nem ittam kávét.<br />
- Óóó, így már minden világos. - bólintott. - Tudod, ha tesódnak nem ígértem volna meg, hogy megnézem melyik osztályba jár, akkor újra elmennék a mosdóba. De most nem a Nirvanát hívnám társaságul, hanem téged. Jó volt a tegnapi nap, egy ideig. Kár, hogy jött a fekete sereg hadvezére. De egyébként élveztem minden egyes percét. - húzott magához és átölelt.<br />
- Ruhába vagyok. - néztem rá, arra utalva, hogy nem olyan jó ötlet csak úgy össze vissza mozgolódni.<br />
- Igen, és ha még nem mondtam volna nagyon csinos vagy - suttogta a fülembe.<br />
- Nem jó ötlet mozgolódni ülve. - néztem rá, mire felnevetett és fel állt. Felém nyújtotta a kezét, én pedig elfogadtam és segített fel állni.<br />
- A táskákat már le kellett volna rakni - szólt ránk egy idősebb hölgy. Olyan magyar vagy matek tanár kinézete volt.<br />
- Megyünk is - fogta meg Huba a kezem és maga után húzott. Nem szólt az út alatt, csak fogta a kezem. Mintha járnánk, pedig nem is, de jó lett volna ha úgy megyünk végig, mint egy pár. Aranyos srác, jó lenne még jobban megismerni.. Csak az a legnagyobb gáz, hogy Ricsi a legjobb barátja, és Ricsi meg Zita egy pár.<br />
- Baj van? - kérdezte miközben vissza mentünk az udvarra.<br />
- Semmi, csak - emeltem fel a kezünket.<br />
- Ó, bocsi - engedte el. - Elfelejtettem. - vont vállat.<br />
- Nee - húztam el a számat, ő pedig egy halvány mosolyt húzott az arcára.<br />
- Hubaa - szólt egy csapat, amikor elmentünk mellettük. - Hé, Gyere ide. - szólt az egyik.<br />
- Oda megyünk? - kérdezte mosolyogva.<br />
- Menj nyugodtan, valakit megkeresek hogy melyik osztályba fogok járni. - húztam el a számat.<br />
- Na? - kérdezte más valaki a társaságból.<br />
- Veled megyek. - mosolygott.<br />
- Egyedül is eltudom intézni. - mosolyogtam vissza.<br />
- Hát jó. - biggyesztette le az alsó ajkát. - De keress meg.<br />
- Rendben. - bólintottam.<br />
- És egy puszit kérek, amiért nem mehetek veled. - nevetett én pedig egy puszit nyomtam az arcára. - Máris jobban érzem magam. Keress meg. - tette fel a mutató ujját.<br />
- Megfenyegetsz?<br />
- Ó, simán. - karolt át a derekamnál - Bár mit meg teszek hogy el gyere velem még egyszer fagyizni, vagy kávézni, vagy vacsorázni. - nagyon jól éreztem magam tegnap. Tudom, hogy már mondtam de nem válaszoltál, vagy nem is akarsz? Te jó ég. - lépett hátrébb és elengedett.<br />
- Szerinted - fogtam meg a kezét. - Megpusziltam volna az arcod, ha én nem éreztem volna jól magam? Szerinted ...<br />
- Csak leráztál. Kétszer is. - vágott közbe majd biggyesztette le az alsó ajkát.<br />
- Tehát - mondtam és újra magához húzott - Fagyi? Kávé? Vacsi?<br />
- Még átgondolom, de az is lehet hogy mindhármat betervezhetnénk. Mikor érsz rá? Mondjuk ma?<br />
- Úszni megyek suli után, de az csak egy óra.. - húztam el a számat.<br />
- Lili - szólt egy fiatal pasi.<br />
- Majd megbeszéljük. Nem mozdulok, meg várlak - kacsintott, és elengedett.<br />
- Szia, Attila vagyok, az osztályfőnököd. A 10.B-t kell keresned, de látom már Hubát megtaláltad. Majd órán találkozunk. - mondta, és el is fordult. Azért szimpatikus volt..<br />
Vissza mentem Hubához, és tényleg ott állt.<br />
- Na? - mosolygott, amikor oda léptem elé.<br />
- 10.B. - vontam vállat.<br />
- Ó, nem leszünk osztálytársak. - szomorkodott. - Gyere, azért bemutatlak a többi srácnak is, de viszont jelzem, hogy az enyém vagy. - mosolygott. - Egyébként Ricsivel osztálytársak lesztek.<br />
- Nem vagyok senkié.<br />
- Csak megjelölöm a területem.<br />
- Tudod mit? Pisild körbe - tártam szét a karjaimat csodálkozva, mire felnevetett.<br />
- Csak a mosdóba fogunk kikötni.. - jegyezte meg.<br />
- Bolond vagy - suttogtam lehajtott fejjel. - Egyébként - néztem fel nevetve. - Mi volt ez a kacsintás az előbb? Így szerzed be az áldozataidat? - mosolyogtam.<br />
- Imádom mikor nevetsz manó. - mosolyodott el.<br />
- Ó, Huba, hát Itt vagy - lépett közénk Petra, egyből Huba elé fordulva. - Már kerestelek. - mondta nyájasan és végig simított a felső testén.<br />
- Hát, akkor majd - intettem bénán és sarkon fordultam.<br />
- Petra - szólt Huba unottan. - El mennél? Lili, várj már. - kiáltotta.<br />
- Na de szerelmem.. - kezdett bele Petra.<br />
- Majd találkozunk. - mosolyogtam Hubára, és megláttam Levit, egyedül, zenét hallgatott. Mi lett a mosdós tervével? Útközben Huba elkapott és maga felé fordított. - Hát Petra? - kuncogtam.<br />
- Ki ráz a hideg tőle. - mondta unottan.<br />
- Szerinted mi van Levivel? Nem szokott ilyen lenni, társasági ember.. most meg. - húztam el a számat. - Beszéljünk vele - ragadtam meg a kezét, és elmentünk Leviig.<br />
- Mi van öcsiii? - húztam ki a füléből a fülhallgatót.<br />
- Mi lenne? - nevetett. - Egyébként a mosdó nem jött be, mert tanárok állnak ott. - nézett Hubára.<br />
-Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4656222450112003031.post-18936744234736205212014-04-26T12:59:00.001-07:002014-04-26T12:59:30.850-07:002013. Szeptember 1. Vasárnap Reggel magamtól keltem fel. Akarom mondani délután. Egy órakor másztam ki az ágyból. Nagy nehezen felvettem <a href="http://data3.whicdn.com/images/112693215/large.jpg" target="_blank">egy fehér farmer nadrágot egy fehér fekete feliratos felsővel és egy barna övvel. Felé pedig egy fekete-piros kockás inget vettem fel.</a> Kiegészítőként pedig <a href="http://data3.whicdn.com/images/113122914/thumb.jpg" target="_blank">egy bőr szíjú virágos órát vettem fel. Zöld-sárga-piros virágok díszítik.</a> Majd lementem a nappaliba, ahol az öcsém és a bátyám szórakoztak a haverjaikkal.<br />
- Jó reggelt pöcök - mosolygott Patrik.<br />
- Azt.Nektek.is. - motyogtam.<br />
- Tudod, ha a medve dörmög akkor fogalmam sincs hogy mihez tudnám hasonlítani a reggeli hangodat. - nyomott egy puszit a homlokomra Levi, majd Patrik is.<br />
- Kávé? - dünnyögtem álmosan, és ledöbbenten, amikor nem találtam otthon kávét. Se a kiöntőben, se a gépben és még csomagban sem volt!<br />
- Nincs. - vágta rá Patrik.<br />
- Akkor veszek. - gondolkoztam el. Megkerestem <a href="http://data1.whicdn.com/images/98386452/thumb.jpg" target="_blank">a telefonomat</a> majd raktam el pénzt is. - Hol a bordó cipőőőm? - néztem a fiúkra dühösen.<br />
- Nézd meg a szekrénybe. - adta meg a tanácsot. Álmosan végig néztem újra a polcokon, és ott volt. Mosolyogva leemeltem és felvettem a <a href="http://data2.whicdn.com/images/112981293/large.jpg" target="_blank">cipőt</a>. Kimentem a házból, és megcsörrent a telefonom. Legjobb barátnőm, Zita volt.<br />
- Szia cica. - szólt mosolyogva.<br />
- Jó reggelt. - köszöntem. Nem értettem, hogy miért hív, hisz azt mondta hogy délután festeni akar. És ha a hobbijával foglalkozik, akkor én sosem lehetek ott.<br />
- Hallom, hogy most keltél fel, imádom a hangod. - kuncogott. - Szóval szükségem van rád. - sóhajtott.<br />
- Mi a baj? - lepődtem meg.<br />
- Vissza hívlak. - nyomta ki a telefont. Ez komoly? Rám nyomja a telefont? Zita, ez fájt.. Elmentem a Starbucksba, és vettem egy kávét. Éppen kifizettem és vártam a kávéra, amikor megint csörgött a telefonom.<br />
- Mi az hogy rám nyomod a telefont? - szóltam bele szomorúan. - Köszönöm - vettem el a kávét és belekortyoltam.<br />
- Randim lesz. - mondta, én pedig félre nyeltem, elkezdtem köhögni, Zita pedig felnevetett a vonal másik végében.<br />
- Ez tök jó. - mondtam rekedten. - Mesélj már. - ültem le az egyik asztalhoz.<br />
- Ricsinek hívják, és nagyon cuki. - mondta izgatottan.<br />
- Ricsi és cuki? - kérdeztem vissza nevetve.<br />
- Igen, és öhm reggel találkoztunk a közértben. - mondta és tovább mesélt. - Na? Mi a véleményed.<br />
- Figyelj, hajnalban cuki Ricsiket nem mindenki talál a közértben, és szerintem cseppet sem romantikus hogy egyszerre nyúltatok a Milka csokiért. - nevettem el magam, és két srác, akik mellettem ültek átültek az én asztalomhoz. - De amúgy mit terveztetek?<br />
- Moziba megyünk.<br />
- Jó oké, akkor ha még sem tetszik akkor ki tudsz menekülni. - mosolyogtam.<br />
- Most miért vagy ilyen undok? - kérdezte szomorúan.<br />
- Mert te túl izgatott vagy. Oké hogy most keltem fel, de fura hogy ilyen a hangod. Vigyázz magadra jó? 10 percet ha beszéltetek, honnan tudod, hogy nem egy bűnöző? Vagy egy olyan srác aki most jött ki az intézetből?<br />
- Osztálytársak leszünk. Ő is a mi sulinkba jár. És jól öltözöttnek tűnt, nem most szabadult a javítóból. - nyugtatott meg.<br />
- Egy jól öltözött intézetes cuki Ricsi. Háát sok sikert délutánra. De tényleg, szurkolok. - mondtam komolyan.<br />
- Na mi van, most ittad meg a kávédat? - nevetett.<br />
- Aham, A Starbucksban vagyok, de mindjárt megyek anyához a szállodába, mondani akar valami nagy hírt. - gúnyolódtam a mondat második részében.<br />
- Neee, nem mehetsz még. Nem tudok mit felvenniii - nyafogott.<br />
- Hát figyelj - nevettem fel. - Intézetből szabadult, de aranyos volt. Te mindig jól nézel ki, nem kéne e miatt aggódnod. - ráztam meg a fejem és újra belekortyoltam a kávémba.<br />
- De Ő nem egy sorkihúzó. - kiáltott én pedig újra félrenyertem.<br />
- Hát igen. A fiatal korúak börtönében majd körül nézünk ha elveszne. Egy kiszárad, egy elveszik és egy megmarad. Rózsaszín, Sárga és Zöld. Talán ez a Ricsi egy sárga színű sorkihúzó. Lehet elveszik. De az is lehet hogy egy rózsaszín, egy idő után kiszárad, de az is lehet hogy egy zöld sorkihúzó meg fog maradni.<br />
- Annyira nehéz ilyenkor követni téged - mondta mire a srácok össze néztek és elmosolyodtak.<br />
- Egyszerűen csak azt akarom mondani, hogy nem kell pánikolnod, mert nem tudod hogy melyik sorkihúzó lesz ez a srác.<br />
- Oké, felfogtam. Térjünk át a ruhára. Mit vegyek fel?<br />
- Jó idő van. Szoknya? - kérdeztem.<br />
- Az első randin? - kérdezett vissza.<br />
- Nem a legrövidebbre gondoltam. Térdtől egy picit feljebb még érhet. Nem? Nézd, most jobb ha oda állítasz egy rövid nadrágban? Vagy egy hosszúban? Jó idő van.. Küldd el a lehetséges választásotokat. És majd rámondom az áment. Ha felkeltettél volna, akkor segítettem volna, de anyám..<br />
- Nem bírtam elmondani hamarabb.. Féltem.. Megalázó hogy már ma találkozunk?<br />
- Jajj kicsim, egyszer már bevallottad hogy szereted a cowboy filmeket, mi lehet ennél megalázóbb? - mondtam, és az előttem ülő két srác felnevetett.<br />
- Kivel vagy? - kérdezte.<br />
- Egyedül. - válaszoltam.<br />
- A Starbucksban nincsenek ennyire közel egymáshoz az asztalok hogy lehessen hallani a telefonba a nevetést...<br />
- Két srác ül előttem, mit számít? Ne ezzel foglalkozz már hanem a börtöntöltelékkel. Egyébként mikor találkoztok?<br />
- Egy 15 perc múlva. - mondta halkabban a szokott hangerejénél.<br />
- Egy 15 perc múlva? - nevettem fel hihetetlenül. - Te drága, egy 15 perc alatt akarsz felöltözni, és felérni? - nevettem ki.<br />
- Ne nevess! Segíts! Későn keltél fel! - kiáltotta.<br />
- Még én leszek a hibás mert későn keltem fel. Csak úgy közlöm, hogy az egy óra nincs későn. És kérlek ne kiabálj velem, még azt sem hagyod hogy megigyam nyugodtan a reggeli kávémat. Túl sok ez a börtön szökevény így hajnalban.<br />
- Nézd meg a képeket és hívj vissza. - nyomta ki a telefont szomorúan. Csodálkozva megnéztem mind a három képet.<br />
- Hello, Ricsi vagyok, ő meg Huba. - nyújtotta felém a kezét az egyik srác.<br />
- Lili, de egy pillanat. - húztam el a számat és felhívtam Zitát.<br />
- Ne nyomd rám a telefont, mert tudom hogy oda se figyelsz..<br />
- Mit vegyek fel? - szakított félbe.<br />
- A hármas számút venném fel a helyedben.<br />
- Neked gyönyörű lábaid vannak, de nekem?<br />
- Ne hisztizz öltözz már fel. Mi bajod, nem szoktál ilyen lenni..<br />
- Izgulok.<br />
- Várj segítek izgulni. Tik-tak tik-tak. Már csak 12 peeeerc. - suttogtam a telefonba.<br />
- Addig maradj ott a Starbucksban, mert egyébként ott találkozunk. - mondta és felnéztem a barna hajú srácra. - Ricsi? - kérdeztem a srácot.<br />
- Igen, nagyon aranyos. - mondta Zita, - De azt ne mondd hogy most jutott el a tudatodig. Ezzel kezdtem. - háborodott fel.<br />
- Mindegy szívem. Figyeltem a legelején is. - mondtam zavartan. - Biztos, hogy nem két sráccal futottál össze a közértbe?<br />
- Igen, miért?<br />
- Csak kérdeztem. Hol tartasz? - kérdeztem.<br />
- Milyen perverzióid vannak..<br />
- Zita! - szóltam rá nevetve. - Én azt akartam tudni hogy otthon vagy e még, vagy már elindultál?<br />
- Akkor így kérdez rá, amúgy most zártam be a házat. - nevetett fel.<br />
- Sziasztok - ült le mellém Roli, és a fiúkkal le pacsizott. Ismerik egymást?<br />
- Na már nevetsz, ez jó. Lazulj egy kicsit, nagyon fagyos voltál amikor felhívtál..<br />
- Fagyos? - háborodott fel.<br />
- Akkor más kép fogalmazok, téliesen hideg.<br />
- Rakjuk le, jó? Izgulok.<br />
- Szorítok, este hívj, vagy gyere át. Puszillak.<br />
- Én is - nyomta ki a telefont.<br />
- Mit keresel itt te idióta? - néztem szúrósan Rolira.<br />
- Ó, szépségen örvendek a találkozásunknak. - gúnyolódott. - Egyébként Patrikkal fagyizunk és megyünk.<br />
- Patriknak nem kellene a szállóba lenni?<br />
- Már beszélt anyukátokkal. - mosolygott.<br />
- Levi?<br />
- Balettozik ha jól tudom. De nem vagyok benne biztos. Lehet egy dobozban ül és cigizik.<br />
- Teperics, ha nem tudod hogy hol van, akkor mondd azt. - ráztam meg a fejemet.<br />
- Sziasztok. - pacsizott Patrik Hubával, Ricsivel és Rolival. Majd lerakott egy doboz fagyit Roli mellé. Majd egy puszit nyomott a fejem búbjára.<br />
- Jó szórakozást. - ment el Rolcsi Patrikkal.<br />
- Majd egy húsz perc múlva menj a szállóba, mert anyának valami hihhhetetlenüüüül fontos dolga van. - mosolygott rám Patrik.<br />
- Oké. Köszi. Úgy is iszok még egy kávét. - intettem, és kimentek. Belekortyoltam a kávémba és a két srác csak engem nézett mosolyogva.<br />
- Mi bajotok van? Görcsöt kaptatok a szátok? - húztam össze a szemöldökömet.<br />
- Honnan ismered Rolit, és Patrikot? - kérdezte a szőkésebb hajú srác.<br />
- Miért ültetek ide? - kérdeztem vissza egyből.<br />
- Jóba vagy velük? - kérdezte a másik szinte meg sem várva míg befejezem a mondatom.<br />
- Miért álltatok velem szóba?<br />
- Szóval, akkor Lili? - kérdezték.<br />
- Úgy hívnak. - mosolyodtam el.<br />
- Ricsi, és Huba - mutatott a srác magára, majd a mellette ülőre.<br />
- Egyébként Patrik a bátyám, Rolcsi meg Zitának vagyis a legjobb barátnőmnek a bátya. Szomszédok vagyunk. - magyaráztam.<br />
- Mi pedig azért ültünk ide, mert öhmm.. miért ne? - nevetett Huba.<br />
- És egyébként igen, jóba vagyok velük. - adtam meg a választ a kérdésükre.<br />
- Fogalmim nincs hogy miért álltunk veled szóba. - nevetett Ricsi.<br />
- Ott jön Zita, a legjobb barátnőm. - néztem ki az ablakon.<br />
- Nem, Ő az én.. - nézett rám Ricsi.<br />
- Te jó ég, a börtön szökevény? - tartottam vissza a nevetésemet. - cuki Ricsi. - csaptam a fejemre.<br />
- Vele beszéltél a telefonba. Király. Legalább már tudom hogy olyan vagyok mint egy szöveg kiemelő, és azt is hogy nem szereti a cowboy filmeket. - röhögött. - Melyik suliba jársz?<br />
- A Keseri Ágotába. Bár holnap lesz az első napom ott, de mindegy. - legyintettem.<br />
- Akkor a suliba Lili - intett.<br />
- Vigyázz Zitára, vagy megbánod. - mosolyogtam rá. - Csak vicc volt, de tényleg vigyázz rá - vontam vállat. Felnevetett és bólintott, majd ki ment. Huba csak mosolygott rám, én pedig nem tudtam mit kezdeni magammal.<br />
- Hozok egy fagyit, kérsz? - kérdeztem mosolyogva.<br />
- Majd hozok én neked egyet. - állt fel hamarabb. - Elmegyünk sétálni? Úgy tudom még van húsz perced.<br />
- 19 perc 59,58.. - mosolyogtam rá, ő pedig nevetve elment. Megvártam az asztalnál Hubát, majd kimentünk az utcára. Kidobtam a kávém, majd hozzá láttunk <a href="http://data2.whicdn.com/images/111936474/large.jpg" target="_blank">a fagyi</a> evéshez. Elmentünk a parkba, és leültünk az egyik padra. Egymás felé fordultunk. Ő lovagló ülésben ült a padon, én pedig török ülésben. A parkig nevettünk, meg jól elvoltunk, majd amikor leültünk a padra más milyen hangulat telepedett le. Témát váltott, és rólam kezdett el kérdezősködni, a suliról, a családról, és hogy mióta lakom itt. Persze mindig vissza kérdeztem, szóval jól elvoltunk, nem úgy nézett ki, mint egy kérdezz-felelek. És beszélgetéseink közbe észrevettem csodálatos zöld szemeit. Annyiszor belefúrta a tekintetét az enyémbe..azokba a csodálatos zöld íriszeibe már nem is nagyon mertem belenézni.<br />
- És egyébként mit szoktál csinálni szabad idődben? - kérdezte, és kidobta a műanyag kanalat és az üres papír poharat.<br />
- Semmit, rengeteget alszom, imádok aludni. - kanalaztam bele a fagyimba. - De egyébként úszok úgy hobbiból.<br />
- Az nálad mit jelent, hogy hobbiból? - mosolygott.<br />
- Hetente háromszor. - mosolyogtam. - Bár csak a régi sulimba jártam versenyekre. Most szeretném titokba tartani. Szóval erről egy szót se senkinek. - tettem fel a mutató ujjam fenyegetés képen majd elnevettem magam.<br />
- Nagyon aranyos a nevetésed. - bókolt mosolyogva. Zavarba jöttem, és lehajtottam a fejem.<br />
- Hé - emelte fel a fejem az államnál fogva. - Mesélj még, jó hallgatni..<br />
- Régen zongoráztam.. de most mesélj te. És a naagy Dóka Huba mit csinál szabad idejében?<br />
- Nagy? - nevetett. - Ricsivel lógok, úgy kb mindig. Suli időben délutánonként foci edzésekre járunk vagy deszkázunk. Meg ilyenek. - vont vállat.<br />
- Szerinted jól érzik magukat? - kérdeztem rá.<br />
- Szerintem ahogy mi. Nagyon jól.. - bólintott és egy halvány mosolyt húzott az arcára. Elkövettem egy nagy butaságot. Belenéztem a szemeibe. Nem is akkora butaság, mert ő is mosolygott és én is.. Persze ennek is véget vetett egy lány. Egy barna hajú lány.<br />
- Ó, Hubaaa - mosolygott rá. - Hát ez meg ki? - kérdezte flegmán.<br />
- Menj innen Petra. - mondta Huba.<br />
- Hello, Petra - nyújtotta felém a kezét.<br />
- Lili - fogtam vele kezet.<br />
- Már rengetegszer hívtalak, de anyukád elárulta hogy hol vagy. Ricsivel, de Ricsi randin van egy tök szép, de buta lánnyal, és így nem maradt más mint..<br />
- Az a lány, nem buta.. - szóltam közbe.<br />
- Mekkora bunkó vagy - szólt le.<br />
- Tudom. - álltam fel nevetve. - Köszi a fagyit, jó volt. - mosolyogtam Hubára.<br />
- El ne menj, kérlek. - húzott magához kézen fogva.<br />
- De menj, el, lépj le csak nyugodtan. - flegmázott a lány. - Huba már úgy is az enyém. - ült le mellé szorosan.<br />
- Úgy is be kell mennem anyához, sőt, már biztos hogy késtem is. - vontam vállat szomorúan.<br />
- Elkísérlek. - állt fel hirtelen.<br />
- Nem, maradj szívem. - mosolygott a lány és megfogta Huba másik kezét.<br />
- Egyedül is oda találok. - húztam el a számat.<br />
- Remélem holnap látlak. - mosolygott Huba.<br />
- Ha nem üt el semmi, akkor biztos, Sziasztok. - fordultam el és elindultam a szálló felé. Egy tíz perc alatt ott is voltam. Levinek és Patriknak köszöntem. Mind ott ültek a sarok kanapén.<br />
- Vásároltál? - kérdezte anya, miután le ült közénk és köszöntött.<br />
- Nem. - mondtam mosolyogva.<br />
- Azt ne mondd hogy most keltél fel.. - nézett rám szigorúan.<br />
- Nem most, egy órakor. - védtem meg magam.<br />
- Még mindig nem hiszem el, hogy ennyit tudsz aludni. - rázta meg a fejét. - Úszni mész holnap?<br />
- Aham. Suli után. - mosolyogtam.<br />
- És mi van a szakkörrel? - kérdezte Anna, a szálló szuper szakácsa. Istenien főz, imádom a sütijeit.<br />
- Anna - pattantam fel és megöleltem. - Még nem néztem utána, majd holnap. Megígérem. - mosolyogtam. - Mi jót főzöl? Vagy sütsz?<br />
- Van csokis sütim, de anyukád mondani akar valamit. - ült le mellém a puffra.<br />
- Kávéd van? - kérdeztem.<br />
- Van. - bólintott.<br />
- És kaphatok majd? - pislogtam nagyokat.<br />
- Raktam félre. - nevetett.<br />
- Erikre várunk? - kérdeztem unottan. Anya pedig bólintott. - Persze, mindig rá várunk.<br />
- Nem kell gúnyolódni. - nyomott egy puszit a fejem búbjára Erik. Mindenki leült egy puffra, vagy éppen a kanapéra.<br />
- Tehát. - kezdet bele anya. - Tudjátok, hogy egy ideje már jól megy ez az egész, és arra gondoltam, hogy bővíthetnénk. - mondta anya, mire Anna megölelte.<br />
- Ez tényleg jó hír. - mosolygott Erik.<br />
- És már ki is néztem pár épületet.. - mosolygott anya. Megmutatta képekben az épületeket meg az átépítési terveket. - Szeretném ha szavaznátok. Kinek, melyik tetszik?<br />
- Én arra a külvárosi szállodára szavazok. Hangulatos kertet lehet megcsinálni, meg ilyenek. Közel van a tó.. - mondtam, majd mindenki elmondta a véleményét. Végül az a szálló lett, amit én is mondtam, abba több befektetési lehetőség volt, de nekem csak a terv tetszett, az üzleti részéhez már nem értettem. Annyira elmerültek a beszélgetésekben és a tervekben meg a tervezgetésekben, hogy észre se vették a felfordulást. Gyorsan abbahagyták és elmentek a dolgukra, mi pedig össze szedtük a papírokat.<br />
- Szia Anna - mosolyogtam rá.<br />
- Itt a süti, gyere, te vagy a legnagyobb kritikusom. Mint mindig, most is véleményt kérek. - mondta, miközben valamit kavargatott. Felültem a pultra és megkóstoltam a csokis sütijét.<br />
- Hmm. - hümmögtem jó ízűen. - Imádom, főleg a sok csokit benne. Lehet túl sok benne a csoki, de nekem nagyon ízlik. - nyeltem le egy újabb falatot. Elbeszélgettem még Annával majd egy papír pohárba öntöttem kávét és megkerestem a fiúkat.<br />
- Gondolkodjatok a névben. Otthon találkozunk. - köszönt el anya.<br />
- Menjünk haza, álmos vagyok. - ittam bele a kávémba.<br />
- Rendben - intett le egy taxit Patrik. Mindannyian beszálltunk, majd otthon ment mindenki a saját dolgára. Én megnéztem egy filmet. Egy adag pattogatott kukoricával az ölembe és egy üveg epres víz hevert mellettem, miközben ültem a babzsák fotelemben és bámultam a filmet. A közepénél tartottam, amikor csörgött a telefonom.<br />
- Na mi újság a börtön szökevénnyel? - nevettem el magam.<br />
- Jól van, köszönöm. - halottam meg Ricsi hangját.<br />
- Gyere fel Skypera - szólt Zita nevetve.<br />
- Filmet nézeeek. - szóltam bele dühösen.<br />
- Naaa - kérlelt én pedig kinyomtam a telefont. Újra elindítottam a filmet, majd végig gondoltam hogy minek hívott volna fel, ha Ricsi vele van. Így a pattogatott kukoricát lecseréltem a macbookomra és felmentem skypera.<br />
- Mi akadályozott meg, hogy csak egy 15 perc múlva jöttél fel? - kérdezte Zita.<br />
- Szívem, éppen le fogok maradni arról a részről amikor elrabolják a kínaiak a gyertyatartókat.<br />
- Gyertya tartó? - kérdezte Ricsi.<br />
- Drog van benne. - mosolyogtam.<br />
- Fura. - húzta össze a szemöldökét Ricsi.<br />
- Te mondod, börtöntöltelék - mosolyogtam rá.<br />
- Drogos. - mosolygott.<br />
- Remélem, hogy mindig ilyen jól meglesztek. - nevetett Zita, mire Ricsi egy puszit nyomott a nyakára.<br />
- Na jóó, komolyan ezért hagyom ki a drog csempészést? - csodálkoztam.<br />
- Nem, anya mesélte hogy mit tervez anyukád.. az új szállóval kapcsolatosan. - mondta Zita.<br />
- Ja igen. Jó hogy mondod a nevén el kell gondolkoznom. El fogom felejteni - ütöttem a homlokomra.<br />
- Majd emlékeztetlek. Szóval gratulálni akartam.. meeg valamit elmondani. - sóhajtott.<br />
- Jó hír? - kérdeztem mosolyogva.<br />
- Nekem nagyon. - bólintott.<br />
- Na akkor bökd ki. - sürgettem.<br />
- Inkább nézd meg a filmet, és majd üzenj. - mondta szomorúan Zita.<br />
- Nem, nem érdekel a film. - mondtam komolyan.<br />
- De az előbb még leakartál rázni. - mondta.<br />
- De akkor még nem tudtam hogy neked ez fontos. Amúgy meg nem is jó film.. - vontam vállat.<br />
- Ó, persze ezt csak azért mondod hogy jobban érzem magam. Kint találkozzunk, jó? - mosolygott.<br />
- Ünnepelünk? - kérdeztem.<br />
- Csak akkor ha neked tetszik.. - vont vállat, én pedig nevetve kinyomtam a beszélgetésünket. A pattogatott kukoricát a konyhába kiöntöttem egy zacskóba és elrejtettem a kabát zsebembe. Majd kimentem az utcára, Ricsi és Zita már ott voltak. Így egyenesen oda mentem hozzájuk. Zitát boldogan megöleltem, majd Ricsivel össze mosolyogtunk.<br />
- Drogos - biccentett.<br />
- Börtöntöltelék. - mosolyogtam, és ő is.<br />
- Szóval. - kezdet bele Zita. - Együtt vagyunk.. - mondta, én pedig teljesen ledöbbentem.<br />
- Hát ez, hű. Gratulálok. - mosolyogtam rájuk, majd a zsebembe belemarkoltam a kukoricába, majd kihúztam és ünnepélyesen feldobtam. - Gartuláloook - nevettem fel, mire ők is.<br />
- Te tiszta hülye vagy. - nevetett Ricsi.<br />
- Köszi - mosolyogtam rá. - Holnap találkozunk a suliban.<br />
- Maradj, megyek én.. - húzta el a száját Ricsi. - Biztos van valami megbeszélni valótok..<br />
- Szerintem majd holnap megdumáljuk a suliba, nem fogok tudni fel kelni. - fintorogtam. - Lefogadom, hogy Roli bár melyik percbe ki fog jönni.. - legyintettem.<br />
- Holnap akkor őszintén közlöd a véleményed.. - mondta Ricsi.<br />
- Én tényleg örülök nektek, de nem túl elhamarkodott? - kérdeztem rá.<br />
- Szerintem nem. - vont vállat Zita.<br />
- Egyáltalán nem. - mondta Ricsi.<br />
- Akkor rendben. Gratulálok - öleltem magamhoz Zitát. - Gyere ide, te börtön szökevény - mondtam, és őt is magunkhoz öleltem.<br />
- Lili - jött oda Levi. - Holnap kurvára nem fogsz tudni felkelni. - mondta, én pedig felnevettem.<br />
- Megyek. - mosolyogtam.<br />
- Nem megyek be nélküled, nincs kedvem holnap késni. - rázta meg a fejét Levi. - Ti miért vagytok pattogatott kukoricások?<br />
- Az elmebajost kérdezd. - nevetett Ricsi.<br />
- Kérsz? - húztam elő a zsebemből a zacskót.<br />
- Nem köszi - nevetett Zita.<br />
- Én igen - vont vállat Ricsi és ki vett pár darabot. - Zsepi íze van málnával keverve - gondolkozott el.<br />
- Sok boldogságot - borítottam rájuk a zacskót. - Bocs, nem volt kedvem elvinni a kukáig. Majd holnap beszélünk, sziasztok - intettem nekik, és Levi is, majd bementünk a házba. Megfürödtem, és folytattam a filmet titokban. Majd elhelyezkedtem az ágyamba.Unknownnoreply@blogger.com0